Lapszámok

A Führert éltető propagandaanyagok mellett többek között a Horthy-Hitler-találkozókról, Mexikó Habsburg császáráról, az ördögűzésről, Charles Darwin mindennapjairól és híres történelmi csókokról is olvashatnak.

2014-ben volt 25 esztendeje, hogy Pozsgay Imre “népfelkelésnek” nevezte az 1956-os eseményeket, illetve hogy lebontották a vasfüggönyt, NDK-menekültek ezrei hagyták el hazánkat, hódító útjára indult a Gorenje-turizmus, újratemették Nagy Imrét és mártírtársait, s elhunyt Kádár János. Hol voltunk 1989-ben? Annyi biztos: a szabadság kapujában.

Hogyan vélekedtek a szexualitásról az ókori görögök és rómaiak? Létezett-e szerelem és testiség a középkori kolostorokban? Miért indult mocskos hadjárat Marie Antoinette ellen? Miért lett Wesselényi Miklósnak “zsibói bölény” a beceneve? Milyen volt a szexuális felvilágosítás a szocializmusban? A szexualitás történetének epizódjain túl olvashatnak még sikító múmiákról és Mussolini szeretőjének titkos naplójáról is.

Holokauszt 1944-ben. Emlékezz! Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? Ki volt a világhírű Jane Haining, akinek nevét Budapesten az egyik alsó rakpart viseli? Hogyan mentett emberéletet a linóleumból készített pecsét? Hogyan emlékszik vissza Auschwitz borzalmaira egy 92 éves asszony? Ki volt Josef Mengele magyar származású boncorvosa? Miért kapott Izrael államtól kitüntetést Karády Katalin? Válaszok a magazinban!

Tiltott szerelmek, meghökkentő, tragikus és szívszorító kapcsolatok, őszinte rajongás a másik iránt – öt páratlan párt mutatunk be, akik nem csak a közélet, de a politika színterén is maradandót alkottak. A szerelmesek titkain túl a haláltáborok orvosának második életéről, Garibaldi magyar parancsnokairól és a Tenkes kapitánya című film kulisszatitkairól is olvashatnak.

Politikai hatalomra való törekvés, személyi kultusz megszilárdítása, családon belüli kusza kapcsolatok. Avagy: mi a közös a Ptolemaioszok, a Hunyadiak, a Romanovok, a Horthy- és a Kennedy-családban? Egy dolog biztosan: legfőbb feladatuk a megfelelő „trónörökös” biztosítása volt, aki idővel továbbviszi az ősök hírnevét és dicsőségét. Ez nem sikerült mindannyiuknak. Rajtuk kívül még Rákosi 1956 utáni titkos levelezéséről és Robert Capa Magyarországhoz fűződő viszonyáról is olvashat ebben a lapszámban.

Gárdonyi Géza, Dobó István, Várkonyi Zoltán, Bárdy György és még folytathatnánk tovább a sort mindazokkal, akikről első hallásra az Egri csillagok című regény vagy film jut az eszünkbe. A Múlt-kor lapszáma most az egri hősöknek, Eger halhatatlan csillagainak állít emléket. A végvári diadalokon túl átélhetjük a pompeji tragédia utolsó óráit, és megismerkedhetünk egy elbűvölő bécsi színésznővel, a wifi elődjének feltalálójával is.

Hogy emlékeztek meg 1956-ról a Kádár-korszakban? Miért március 15. az ünnepek ünnepe? Miként vélekedett Kádár János a május 1-jei felvonulásokról? Hogyan lett fehérből vörös karácsony? Ki volt az a magyar orvos, aki a Titanic utasait mentette? Mi a hátborzongató Dyatlov-rejtély? Mi köze Zichy Mihálynak az orosz cári pornográfiához? Válaszok a magazinban!

Vajon hogyan értékelte utólag a tanú Horthy a háború idején meghozott döntéseit? Hogyan teltek a volt kormányzó napjai a portugáliai emigrációban? Miért nem lett a Horthy-családból dinasztia? A kérdésekre a magazinban találja meg a válaszokat, amelyből az is kiderül, hogy mennyit ért a magyar olimpiai arany, mi volt a lussinói bronzcsoda és ki volt Hitler zsidó fényképésze.

Nyolc különböző sorsot, nyolc különböző asszonyt, nyolc politikusfeleséget mutatunk be, akikben mégis volt egy valami közös: férjeiket felfalta a XX. század. Tisza Istvánné, Károlyi Mihályné, Kun Béláné, Teleki Pálné, Horthy Miklósné, Szálasi Ferencné, Rajk Lászlóné és Nagy Imréné életútja mellett a Nagy Imre-perben kivégzettek özvegyeiről sem feledkeztünk meg. Megismerkedhetnek továbbá Vietnam leghíresebb áldozatával, a napalmlánnyal, Tutanhamon kincseinek utóéletével, az elnémított magyar írókkal és Mussolini nagy blöffjével is.

Az Egyesült Államokat sokan a lehetőségek és a szabadság otthonával azonosítják, de kérdés, vajon mennyit tudunk a japán-amerikaiak deportálásáról, a vietnami és iraki háborúk következményeiről, a bevándorlási hullámokról, a nemi és faji diszkriminációról vagy akár a szexuális forradalomról. Amerika történelmét vizsgáljuk, de emellett ellátogatunk a Mediciek Firenzéjébe, a balatonedericsi Fekete-kastélyba és a szocialista ifjúsági magazin, az IM szerkesztőségébe is.

Kádár János rendszerének valamennyi tulajdonságát jól ismerjük, de arról, hogy ki volt ő, viszonylag keveset tudunk. Lapszámunk nem csupán segít megfejteni az ő igazi személyiségét, de emellett elkalauzolja olvasóinkat az atombombák földjére, a bahariyai aranymúmiák világába, a budapesti Konstantinápolyba valamint a modern kori olimpiák arénáiba is.

Mi a közös Hitlerben, Horthyban, Kádárban, Maóban, Rákosiban, Mussoliniben és Sztálinban? Mindannyian a 20. század jelentős vezetői voltak, személyiségük köré külön kultusz épült. Ünnepelték őket, nagyságukat, erejüket nem csak a propaganda, de a nép is hangsúlyozta. S hogy hogyan teltek ezek a megemlékezések, kiderül a magazinból, amelyben arról is olvashat, vajon ma hogyan vélekednek a japánok Pearl Harborról, mi okozhatta Napóleon halálát, s milyen volt a Kádár-korszak drog- és zenepolitikája.

Nem csak a 19. század legnagyobb popsztárát, Liszt Ferencet mutatjuk be, hanem olvashatnak egy egyiptomi szélhámosról, Kádár kormányvonatáról, egy tévedésből kivégzett magyar misszionárius nőről és Kégl György csodakastélyátról is.

A lengyel-magyar barátság ezer éve, az egymásnak feszült Észak és Dél Amerikában, és a hívószavak, amikről mindenkinek a magyar tenger jut eszébe.

Mit tudunk az ügynökök és besúgók hazai történetéről? Hogyan házasodtak az angol uralkodók? Tényleg volt-e vesztegzár a Royal szállóban? Milyen szörnyű titkot rejt a 301-es parcella? Hová lett III. Pál keze? Ezekre a kérdésekre is választ keresünk.